Szeretlek, míg élni szeretnek a halandók, míg meg nem halnak.

Igazából nem vagyok most szerelmes. Ezért nyüffögök. De ha az vagyok, az sem jó... hát ki érti ezt? Bár néha a hajnalig tartó fenékriszálás, vagy könyv fölött görnyedés helyett már inkább vágyom arra, hogy valaki magához öleljen, és belehortyogjon a fülembe, miközben alszunk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.